Madarak az irodalomban

 "Megértettem. Megértettem a madár énekét, és megértettem, hogy Orpheusz dalára a madarak miért figyeltek, és megértettem, hogy Szent Ferenc a madaraknak prédikált. Egyszerre magától értetődő lett számomra, hogy a madarak éneke nemcsak művészet és zene, hanem értelmes beszéd és gondolat is, mint az emberi nyelv, csak szebb. A kis Akhilleusz, ahogy a fekete rigót magamban elneveztem, három ütemben elmondta nekem hősi szívének minden titkát, sorsának heroikus misztériumát, s nagy tette elragadtatását, a szenvedélyes és önfeláldozó lendület természetfölötti szépségét."

Hamvas Béla: A madarak éneke 

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. A Magyar Madártani Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalmi szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon.

A mitológiában, a vallásokban és a népi hagyományokban a madarak elsősorban a lélek szimbólumai. A táltosok, sámánok lelke is madár képében száll a túlvilágra megtudni a jövendőt. Az egyiptomiaknál a benumadár – Benu isten megjelenési formája, a Nap és újjászületés istene. A görög Athéne baglya a tudás és bölcsesség szimbóluma, de az apacs indiánoknál bagollyal álmodni a közelgő halál biztos jele. A honfoglaló magyarok totemállata, a turulmadár valószínűleg valamely sólyomfaj volt. A kereszténységben a Szentlélek galamb képében jelenik meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedik. A modern kultúrában és irodalomban a főnixmadár az újjászületés, a halál utáni megújulás és megerősödés jelképe, hogy csak néhány példát említsünk.

Hogyan ábrázolják a madarat a szépirodalomban? A Magyar Elektronikus Könyvtárban és a Digitális Irodalmi Akadémián böngészve digitalizált magyar prózai művekből válogattam a klasszikus íróktól a kortársakig. Vizsgáljuk meg, milyen kontextusban jelenik meg a szövegben a madár, milyen jelentése lehet a hagyományos elbeszélésekben, az irodalmi parabolákban és a modern műfajokban!

Ágh István: Fülemülék stb. albérletében. In: Á. I. A madár visszajár (DIA)

Aszlányi Károly: Madártojás In: A.K. Hét pofon (MEK)

Bársony István: Egy szárnyas hősről. In: B. I. Róka a körben (MEK)

Bársony István: Ő reggelizik. In: B. I. Róka a körben (MEK)

Bertha Bulcsu: A buta veréb, A galamb dolga, A halott rozsdafarkú, Lányom madarai, Madárkórház, Madárálmok, Madárgondok, Az okos veréb, A remeterigó éneke, Rigószemmel, Rozsdafarkú madarak, A szajkó világképe, Verébnek lenni, Zöld küllők. In: Egy író állatkertje (DIA)

Bodor Ádám: Vendégmadár. In: B. Á. Megérkezés északra (DIA)

Bródy Sándor: Egy csirke meg egy asszony. In: B. S. legszebb írásai (MEK)

Bródy Sándor: A fecske. In. B. S. Asszonyi szépség (MEK)

Cholnoky Viktor: Vándormadarak. In. C. V. Kaleidoszkóp (MEK)

Csoóri Sándor: A famadár. In: Cs. S. Nomád napló. (DIA)

Csoóri Sándor: Fecske a templomban. In: Cs. S. Tenger és diólevél (DIA)

Fekete István: A bagoly, A gerlék, Három csóka, Rigó Mari, A vadgalamb, A varjú. In: F. I.: Fészekrablás. (SCRIBD)

Gárdonyi Géza: A cinege. In: G. G. Szüleim gyémántja voltam (MEK)

Gárdonyi Géza: A fecske. In: G. G. Két menyasszony (MEK)

Gárdonyi Géza: Gólyák, méhek, kislibák. In: G. G. Az én falum (MEK)

Gárdonyi Géza: Isten veled, gólyamadár. In: G. G. Az én falum (MEK)

Gárdonyi Géza: Rabmadár. In. G. G. Mai csodák (MEK)

Hamvas Béla: A madarak éneke. In: H. B. A babérligetkönyv. (hamvasbela.org)

Jékely Zoltán: Isten madara. In: J. Z. Isten madara. (DIA)

Jókai Mór: A koldus veréb. In: J. M. Életemből I. (MEK)

Kaffka Margit: A madarunk. In: K. M. Csendes válságok. (MEK)

Kosztolányi Dezső: Fecskék. In: Füst (MEK)

Kosztolányi Dezső: Madarak beszéde. In: Zsivajgó természet (MEK)

Krúdy Gyula: Vadlúd kisasszony. In: K.Gy. Szerenád. Válogatott elbeszélések 1912-1915. (ADT)

Krúdy Gyula: Varjúleves. In: K. Gy. Delikátesz (MEK)

Lázár Ervin: A nagy madár. In: L. E. Hét szeretőm. (DIA)

Lázár Ervin: Szárnyas emberem. L. E. Hét szeretőm (DIA)

Mészöly Miklós: Stiglic. In: M. M. Alakulások (DIA)

Mikszáth Kálmán: A képviselőház madara. In: M. K. Elbeszélések. (ADT)

Móra Ferenc: A cinegefészek. In: M. F. A hatrongyosi kakasok. (MEK)

Móra Ferenc: A vadkacsák. In: M. F. Tápéi furfangosok. Válogatott elbeszélések) (MEK)

Nagy Lajos: A beszélő papagáj. In: N. L. Képtelen természetrajz és más karcolatok. (MEK)

Örkény István: Halhatatlanság. Ö. I. Egyperces novellák (DIA)

Szakonyi Károly: Madaras történet. In: SZ. K. Magányos biciklista. (DIA)

Szakonyi Károly: A galamb fázik. In: Sz. K. Képnovellák. (DIA)

Tandori Dezső: Madárnak születni kell...!. In. T. D. Madárnak születni kell...! (DIA)

Tersánszky Józsi Jenő: Grillusz úr sárgarigói. Nyugat. 1917. 3.sz. (EPA)

Tersánszky Józsi Jenő: Matyi madara. In: Nyugat. 1911. 14. sz. (ADT)